Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A film, a forgatókönyvírás nem magányos, hanem közösségi művészet - mondta el Sir Alan Parker, a világhírű brit filmrendező és forgatókönyvíró az MTI-nek. Az Éjféli expressz, a Pink Floyd - The Wall, - Bulvár magazin
részletek »

Alan Parker, a világhírű filmrendező mesterkurzust tartott a Corvin moziban - beszámoló interjúval

Bulvár Magazin - megszínesítjük a napjaid! A világ földi csillagaival, sztárjaival örülhetsz már nálunk is minden nap. Öröm, bánat, kacagás hullámzik oldalainkon, de mindenképpen színesben. Bulvárkodj velünk, mert bulvárkodni jó!
Bulvár magazin
Itt vagy: Bulvár magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Alan Parker, a világhírű filmrendező mesterkurzust tartott a Corvin moziban - beszámoló interjúval
Alan Parker, a világhírű filmrendező mesterkurzust tartott a Corvin moziban - beszámoló interjúval
A film, a forgatókönyvírás nem magányos, hanem közösségi művészet - mondta el Sir Alan Parker, a világhírű brit filmrendező és forgatókönyvíró az MTI-nek. Az Éjféli expressz, a Pink Floyd - The Wall, az Angyalszív és az Evita alkotója a Magyar Nemzeti Filmalap és a Filmhu - magyar moziportál Filmíró hétvégéjére érkezett Budapestre, hogy mesterkurzust tartson a magyar forgatókönyvíróknak a budapesti Corvin moziban.
Telt ház előtt tartotta Alan Parker világhírű brit filmrendező és forgatókönyvíró mesterkurzusát a budapesti Corvin moziban. A kétnapos workshop hallgatói megismerkedhettek az alkotó munkamódszerével, életművével, majd a szekciók végén feltehették kérdéseiket a budapesti Corvin moziban szombaton.

Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy két amerikai filmes, Oliver Stone és Joe Eszterhas után egy európai rendező-forgatókönyvírót látnak vendégül a harmadik Filmíró hétvégén, hogy a hallgatók megismerkedjenek az európai megközelítéssel is.
Hirdetés

Az Evita, a Lángoló Mississippi, az Angyalszív vagy a Pink Floyd - A Fal című film alkotóját Madarász Isti filmrendező a többi között arról faggatta, hogy milyen kapcsolat van a rendezés és a forgatókönyvírás között. Alan Parker elmondta, hogy természetes folyamatnak tartja, ha a forgatókönyvírók idővel rendezni akarnak, hiszen frusztráló érzés, hogy a rendezők más elképzelésekkel valósítják meg a filmet. Ő - sok megírt forgatókönyv után - a BBC felkérésére rendezett először játékfilmet. Alan Parker szerint az Egyesült Királyságban ennek az alkotásnak a révén ismerték meg a nevét.

A beszélgetésen szóba került az egyik első munkája, a Bugsy Malone. Felidézte, akkoriban az angol filmipar nagyon kevés filmet készített, ő az amerikai típusú forgatókönyvekben látta a kiutat, ebből született ez a gyerekgengszterfilm, a Keresztapa paródiája. Megjegyezte, korábban tipikus brit történeteket alkotott, az akkor született könyvek többsége az asztalfiókban végezte. A Bugsy Malone-t a gyermekeinek írta, azóta ez az egyik legtöbbször előadott iskolai színdarab az Egyesült Királyságban - mesélte.

A világhírt meghozó Éjféli expresszről elmondta, hogy a forgatókönyvet író Oliver Stone-t szörnyen ellenszenvesnek találták, ám végül el kellett ismerniük, hogy kitűnő munkát végzett, később Stone Oscar-díjat is nyert érte.

"Nagyon fontos, hogy a saját verziómat írjam meg" - vallotta a forgatókönyvírói munkáról, hozzátéve, hogy sokszor átírja a megkapott forgatókönyvet a saját ízlése szerint. Megjegyezte, kevés az eredeti ötletből születő könyv, ő például az Angyal a lépcsőn című 1999-es filmjét egy bestseller memoár alapján írta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy sokszor novellákból jobb filmet lehet készíteni, mint bonyolult regényekből. Példaként említette az Angyal a lépcsőnt, amelynek a rendezői változatából közel egyharmadnyit ki kellett vágni, mert túl hosszú lett. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb lett volna oldalakat kidobni forgatókönyvből, mint utólag vágni - jegyezte meg.

Alan Parker szólt arról is, hogy nem érdemes trendeket követni, hiszen egy film két év alatt készül el, ennyi idő alatt pedig szinte biztos, hogy megváltozik a divatirány.

Arra a kérdésre, mennyi személyes vonatkozás van a filmjeiben, azt felelte, hogy minden alkotása személyes, hiszen az író csak arról tud írni, ami már amúgy is a fejében van. Szerinte a legszemélyesebb munkája a Válás előtt, noha annak a forgatókönyvét Bo Goldman írta. Felidézte, akkoriban az ő magánélete is válságban volt, így a rendezés során a maga képére formálta a jeleneteket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy leginkább másokról szeret filmet készíteni.

Alan Parker megemlítette, hogy két anyagilag jelentős vállalkozásra mondott nemet életében, a Harry Potter-széria első részére és a Csillagok háborújának egy epizódjára. Az előbbiről elmondta, azért utasította el a felkérést, mert nem tetszett neki a könyv, az utóbbit pedig azért, mert "sznob volt", és kijelentette, hogy nem rendez folytatásokat.

Az alkotó szerint a legnehezebb feladat olyan filmet készíteni, amely egyszerre kreatív, elgondolkodtató és a közönséget is vonzza, míg a kevés nézőt érdeklő művészfilmet "a legkönnyebb útnak" nevezte. Európának meg kell találnia a két véglet között az egyensúlyt, és nem az amerikai filmiparral kell versenyeznie - tette hozzá.

A workshop hallgatói arra is kíváncsiak voltak, hogy negyven évnyi filmes múlttal a háta mögött Alan Parker lát-e változást a közönségben. Az alkotó úgy vélekedett, hogy a nézők egyre türelmetlenebbek, kevésbé tolerálnak nehezebb, mélyebb filmeket.

Interjú

Karrierem egyik legfelemelőbb pillanata Magyarországhoz kötődik - mondta Alan Parker az MTI-nek adott interjújában, felidézve, hogy 1996-ban itt forgatta Madonnával a főszerepben az Evita című zenés filmjét. "Egy nagyszabású temetési jelenetet vettünk fel itt" - emlékezett.

Arra a kérdésre, hogy mivel töltötte az elmúlt 10 évet, hiszen utolsó filmje, a David Gale élete 2003-ban készült, azt felelte, hogy főleg írással. "Rengeteget dolgoztam, legalább 4-5 forgatókönyvet megírtam. De manapság nem könnyű előteremteni egy film pénzügyi hátterét. Írni viszont olyan, mint filmet forgatni kamera nélkül, fejben. Szoktam mondani is, hogy nekem már egy egész filmfesztivál van a fejemben" - mondta.

Elárulta, ahogy múlnak az évek, sokkal inkább szereti élvezni az életet. Már nem annyira vonzó számomra térdig süllyedni a Mississippi sarába, mint egykor - utalt az 1988-ban Willem Dafoe, Gene Hackman és Frances McDormand főszereplésével készült Lángoló Mississippi című filmjére. Nevetve hozzátette: általában hamar megtalálja az indokot, hogy az adott forgatókönyvből miért nem kell filmet elforgatni.

Alan Parker arról is beszélt, hogy a forgatókönyvírás tanulható, de tehetség is szükséges hozzá. "Azt hiszem, a legfontosabb igazság az, hogy minél többet írsz, annál jobb leszel. Ne beszélj róla, hanem ülj le és írjál" - vélekedett. Arra a kérdésre, hogy mi az, amit feltétlenül el szeretne mondani a workshop hallgatóságának, azt felelte, hogy akár rendező, akár forgatókönyvíró valaki, a legfontosabb, hogy higgyen magában. Ugyanakkor leszögezte: "nem zárkózhatsz el, nem alkothatsz teljesen egyedül, mert a film közösségi művészet, a mozgóképet az emberek közösen készítik, és rengeteget lehet másoktól tanulni". Hozzátette, elengedhetetlen, hogy a filmesnek világos elképzelései legyenek, hogy az ötletéhez hű tudjon maradni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a forgatókönyvírók jól fontolják meg, mibe vágnak bele, mert a kiválasztott történetre két évük fog rámenni, mire eljutnak a mozibemutatóig. Szerinte általános tapasztalat, hogy két hónap alatt elkészül egy forgatókönyv, majd egy év alatt írják újra őket.

Az alkotó felidézte karrierjének kezdetét is, hiszen pályáját egy reklámügynökségnél kezdte előbb a kézbesítő osztályon, majd szövegíró, később reklámfilmes lett. Nekem a reklámfilmek jelentették a filmes iskolát, itt sajátítottam el minden háttérismeretet - emlékezett, hozzátéve, hogy a reklámfilm-készítésből egy dolgot biztosan megtanult, azt hogy egy másodpercre sem szabad untatni a nézőt. Ugyanakkor hozzátette: a történetmesélés elsajátításához nem ez a legjobb iskola.

Arra a kérdésre, hogy szerinte egy olyan kis országnak, mint Magyarország a fesztiválokon sikert arató művészfilmekre vagy inkább a közönségfilmekre kellene-e koncentrálnia erőforrásait, azt felelte, hogy a két irányzat szembeállítása a legnagyobb hiba, amit el lehet követni. "Ezeknek együtt kell élnie, egymás mellett fejlődnie" - szögezte le. Szerinte éppolyan fontos, hogy az adott országban magasan képzett technikai-filmes szakemberek legyenek, mint az, hogy Magyarországon az országról szóló filmek készüljenek, így építve-védve a hazai kultúrát. "Ez a két irányzat csak együtt tud fejlődni, aki ellentétet állít közéjük, nagyon nagy hibát követ el" - magyarázta.

Alan Parker szinte az összes filmes műfajban alkotott a musicaltől a családi drámáig, emberi jogi drámától a misztikus horrorig. Szerinte az a nagy különbség az amerikai és az európai felfogás között, hogy míg a tengeren túlon a mozi kizárólag a közönségé, addig Európában a filmesek sokszor csak a szakmának és családtagjaiknak forgatnak. "Ez baj, hiszen a filmeket a közönségnek csináljuk" - tette hozzá, "szörnyű hiúságnak" nevezve az elitista hozzáállást.

Kitért arra is, hogy sokkal élvezetesebb saját forgatókönyvből filmet készíteni, hiszen azt már "fejben leforgatta". Ugyanakkor rámutatott, ő is gyakran dolgozott mások munkáival, igaz, sokszor átírta a forgatókönyveket. Példának az Éjféli expressz című filmjét hozta, amelyért ő 1979-ben a legjobb rendezésért járó BAFTA-díjat, Oliver Stone pedig a legjobb eredeti forgatókönyvért járó Oscar-díjat kapta. Szerinte a rendezés és az írás között az egyik legnagyobb különbség az, hogy írni csak olyan témáról lehet, amelyet ismer az alkotó.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Alan Parker, filmrendező, workshop, Corvin mozi, interjú
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2013-03-04 12:17:30
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü